LOCUST ON THE SADDLE - Új felállással az Entombed előtt!

Jelentős arcfelvarrás után a doom/stoner banda!

2009. október 30. (péntek) 08:58 | utoljára módosítva: 2009. november 17. (kedd) 10:24

A Black Sabbath által a '70-es évek elején lefektetett alapok, a Down, C.O.C típusú déli ősmetal, a Kyuss-féle sivatagi stoner jammelés és persze a hazai ősforrás, a Mood zenekar mind-mind rányomta bélyegét a magyar színtéren burjánzó doom/stoner csapatokra. A Locust On The Saddle pár évvel ezelőtt tűnt fel egy bemutatkozó demóval, majd tavaly megjelent a The AlphaMantis című debüt albumuk, ám a számos pozitív kritikát kapott anyagon hallható felállás már jó ideje nem érvényes. Az alapítótagok - a '90-es évek közepe óta együtt jammelgető Szabó Tamás gitáros és Szipszer Szabolcs dobos - kénytelenek voltak újra felépíteni maguk körül a teljes bandát. Tamás és Szabolcs mellé felsorakozott a venezuelai-magyar Vincze Andres énekes (ex-The Ministers, ma Hayseed és Room Of The Mad Robots), valamint Domán Gabi gitáros és Domján Gabi basszer. Az Entombed nevű svéd metal legenda előtt december 15-én színpadra lépő Locust On The Saddle zenekarból a gitáros Szabó Tamás válaszolt a HammerWorld.hu kérdéseire.  

 

A myspace oldalatokon metal/southern rock/hardcore műfaji meghatározások olvashatók, másutt viszont stoner, de akár doom bandaként is hivatkoznak rátok. Te miként jellemeznéd a zenéteket?
 
"A myspace-os meghatározásnál a hardcore inkább csak hívó kifejezésként került oda, és ott maradt, komolyabb jelentősége nincsen. Bár az is tény, hogy többen is rendkívüli módon elismerjük a klasszikus hardcore zenekarokat, albumokat, életérzést. A nagyon korai időkben még lazább, mondhatni stoneresebb volt a zenénk, és igazán a két gitár megjelenésével, 2006 őszétől kezdett szigorodni a metal irányába. Ugye, a riffek esetében egyértelműen ott van Iommi (A Mester) és Tanítványainak hatása, emellett szeretjük a húzós tempókat, a böszme ritmusokat. Ha kategorizálni akarnék, azt mondanám magunkra: southern doom, nyakon öntve stoner hangulatokkal, de mindenféle délies melldöngetés - á la Zakk Wylde - nélkül! (nevet)

A tavalyi Alphamantis lemezen hallható Vass Imre énekes felszívódott a bandából. Miért és hová tűnt el?
 
"Imre rendkívül fontos láncszem – hogy stílszerű legyek az első lovas – volt a seregben. Távozásának oka rendkívül prózai, de egyszersmind jellemzően közép-európai. Modern tánccal foglalkozik már hosszú ideje, ez a kenyérkeresete, és hát ebből ma Magyarországon csak nagyon kevesen tudnak megélni. Kapott egy lehetőséget, hogy részese lehet egy európai szintű produkciónak - több hónapos próbaidőszak Barcelonában, utána Európa-tour... Alaphangon két év a nagyvilágban. Tavaly december végén ment ki, azóta csak napokra volt itthon. Épp a Pecsás Down bulin említette Imre bátyja, aki egyébként az első Stardrive korongon dobolt, hogy Imre Kínába készül. Tehát világpolgár lett az ember! (nevet) Egyébként 2008 nyarán, pont az album megjelenésének hetében jelentette be távozását, de azért az év végéig még vele mentek a koncertek, miközben már az utódjával is elindultak a próbák – sűrű időszak volt. A Locustban hatalmas jövés-menés folyt az elmúlt 2 évben, mégis talán egyedül Imre távozása minősíthető vis maior-nak; de a kapcsolat megvan. Szoktam is viccesen mondogatni, hogy csak hátralépett a második sorba. Persze, meglehet, hogy az életben nem jön már vissza Magyarországra, de a torka és szövegei ott vannak a The AlphaMantis-on, üdvözlet innen is neki, bárhol „csövezik” most a nagyvilágban!"

 

LOCUST ON THE SADDLE - Burn Out
(klip a The AlphaMantis albumhoz, feat. Hámori Gabi színésznő)




Nyáron még nem Andres-szel, hanem egy másik új énekessel mutatkoztatok be. Alexről mit kell tudni?
 
"Ő a Wisdomos Galambos Zsolti vezette Crew From Hell, azaz egy Pantera tribute frontembere, bár egy ideje már elég inaktívak0. Egy karcos hangot kerestünk, és ugyebár a Pantera nótáknál ez alapfeltétel. Semmilyen kapcsolatunk nem volt előtte, olvastam róla a neten, utánamentem, elértem... Közel 10 hónapig volt a zenekar tagja, úgy 10-12 bulin énekelt velünk. Sok dologban hasonlóan gondolkodtunk, néhány dologban viszont eléggé másképp, és végül ezek a különbségek kerekedtek felül. Egy nagyon nehéz időszakban volt a frontemberünk, amikor a zenekar fele kicserélődött, tehát nincs 'haragszomrád' vagy ilyesmi – legalábbis én nem tudok róla. Kívánom, hogy rekesszen még színpadokon!"




Az új felállásban tehát Andres lett az énekes. Sokan már ismerhetik őt a különféle bandáiból - The Ministers, Hayseed, Room Of The Mad Robots - de azért meséld el, hogy te milyennek látod őt!
 
"Andres munkásságával régóta képben vagyunk. Már a 2005-ös Szigeten is láttam egy Insane bulin közreműködni, és már ott feltűnt, hogy jó frontember és őrült fazon. Amikor idén májusban felmerültek az első nehézségek, beugrott Andres neve, de akkor még rendezni tudtuk a sorokat. A legközelebbi, immáron végső krízist követően viszont azonnal dobtam Andresnak egy e-mailt, ajánlva magunkat, ő pedig másnap válaszolt, hogy érdekli a dolog. Harmadnap átment neki az egész lemezanyag, és 8 nappal az első e-mail után már zúztunk is a csepeli próbateremben. Amúgy képben volt a Locust kapcsán, élőben is látott minket korábban, tehát annyira azért nem volt ez 'vakrandi’. Plusz az anyanyelve spanyol, angolból perfekt, ráadásul tizenévesen végigbirkózott egy Kyuss bulit is a tengerentúlon – a legjobb ajánlólevele volt a Locusthoz!" (nevet)
 
Tehát a közös zenei hullámhossz azonnal megvolt...

"Már a próbák előtt e-mail özön folyt köztünk, valamint intenzív telefonos beszélgetések is, tehát a lelki rákészülés megvolt, és ez azóta is folyamatos! (nevet) Ahogy az első közös próba elején lenyomtunk 4 saját nótát és egy Down klasszikust, utána letettük a hangszereket, hogy 'nincs miről beszélni, megvan a megoldás'! Az ember ugye rögtön felismeri, ha valami korábban kedves, de aztán elveszett dologra, érzésre ismét rálel: közel egy év után megint robban a próbaterem minden közös zenéléskor! Én ezen tudom leginkább lemérni a történéseket... Persze, a puding próbája az evés, jönnek szépen a koncertek, és ki-ki maga eldöntheti, hogy botorságokat beszélek, vagy az aranyigazságot mondom!"

Andres jelenleg is több csapatban érdekelt. Ez nem okozhat gondot nálatok?
 
"Tudomásom szerint a Room és a Hayseed aktív csapatok, bár inkább az előbbi tekinthető igazán aktívnak. Ismerve Andres már-már hiperaktivitását, és a zenéhez, zenekaraihoz kapcsolódó hozzáállását, úgy tűnik működni fog a dolog. Tényleg csak szervezés és logisztika kérdése az egész. A másik gitárosnak, Domán Gabinak is van saját zenekara, az Ecliptica, itt is ugyanaz a történet. Aki ismer, az tudja, hogy nem különösebben vagyok híve a párhuzamos zenekarozásnak, a projekteknek. Ugye nekem csak a Locust van... Azt viszont látni kell, hogy ez az aktív zenélési kedv behálózza az egész underground rock/metal szcénát, és igazán az a ritka, ha valaki csak egy zenekarban tolja. És mivel itt arról is szól a történet, hogy minőségi produkciót tegyen le a zenekar, akkor azt csináljuk rutinos,  kipróbált és folyamatosan edzésben lévő  harcosokkal, és ne feltétlenül olyanokkal, akik még csak most ismerkednek a színpaddal. És ezért bizonyos áldozatokat is megéri meghozni, pl. kevesebb koncert. Tényleg a minőség a lényeg, az összes többi smafu!"

Ha jól tudom, ez az új felállás még nem lépett így színpadra. Mikor és hol lesz az ősbemutató?

"Elsősorban a decemberi Dürer kertes Entombed/Merauder bulira gyúrunk, de az első megmérettetés a kiskunfélegyházi RockTárban lesz november 14.-én. Valahol a Sors keze, hogy az ország talán legjobb rockklubjában nyithatunk új fejezetet, ahol maximális a zenekarok kiszolgálása, a közönség lelkesedése és ráadásul egy csapat doom/sludge fanatikus üzemelteti a helyet. Tiszteletem Ónodi Úr! (nevet) Ráadásul a Sunday Fury is ott lesz, hogy közösen tartsuk magasra azt a bizonyos zászlót. Utána november 20. Szeged, Garabonciás, november 28. Dunaújváros, Terminál – utóbbi hál’ istennek nem ütközik az Alice In Chains bulival!"
 
Feldolgozásokat játszotok?
 
"Eddig szigorúan a Down egyesről, a NOLA-ról szemezgettünk, és éppen mostanában fejeztük be a magunk Losing All átiratát. A tervek szerint viszont tavaszra – promó céljából is - megcsinálunk egy igazi 'ősszörnyeteget’, de azt rendesen feldolgozva. Lehangolva és két gitárra áttranszformálva... Lehet találgatni mely’ zenekarok közül választhatunk!" (nevet)

Az előbb említett Domán Gabi gitáros csatasorba állítása is jelentősen módosíthatta a bandán belüli erőviszonyokat...
 
"Fontosnak tartom megemlíteni, hogy január óta basszusozik velünk Domján Gábor - egyetlen fránya betű a különbség! (nevet) Tehát ő már relatíve hosszabb ideje van velünk, mint a másik Gabi. Nálunk a bőgős pozíció nagyon sokáig mumus volt, két év alatt 4 ember emésztődött fel ilyen-olyan okok miatt. Ehhez képest megnyugtató, hogy Domján Gabi még mindig itt van, és hogy nagyon komolyan áll a zenekar dolgaihoz. A megboldogult mathcore-os Choose Your Path utolsó basszerosa volt, egyébként zenei suliba jár, ez az élete és még nincs 18. Szoktam is mondani neki, hogy 'van még 3 éved nálunk, utána úgyis elvisznek valami szakadék mainstream produkcióba'! (nevet) Visszatérve Domán Gabira... Az albumon is szerepelt elődje, Szabó Laci a nyáron dobta be a törülközőt. Neki a Belmondo a főzenekara, és bár érdekes módon 3 évig nagyszerűen tudott nála működni a két zenekar, de 2009-re elfogyott a drive. Laci egyébként a magyar metal egyik nagy megfejtése lehetne, bár ez már nem a mi történetünk... Viszont ő hozta, ajánlotta, tolta be hozzánk az Eclipticás Domán Gabit, akivel korábban együtt zenélt egy borsodi modern thrash formációban, a Flashbackben. Hasonló a játékstílusuk is, így nem várható radikális változás a gitárok terén. Bár Gabival már volt két koncertünk, számára is november lesz az igazi bemutatkozás. A zenekaron belüli erőviszonyokról csak annyit, hogy azért a Locust alapvető irányvonala adott. Sosem árultunk zsákbamacskát: itt nem lesznek breakdownok, samplerek, popos hangulatok vagy egyéb a zenekar már megismert stílusához nem illő kísérletezgetések... Marad ez a 'csupasz, gigantikus ősmetal', persze turbóban! Az új tagok sem akarnak mást játszani, tehát béke van és prosperálás..." (nevet)

Mi a véleményed ma a tavalyi AlphaMantis lemezről?
 
"A mai napig imádom, és rengeteget hallgatom! Azóta persze számtalanszor átbeszéltük, hogy mit lehetett volna jobban megcsinálni... Ugye, a mondás: „egy lemezt csak elkezdeni lehet, befejezni sosem”. Mégis óriási érzés hallani a nótákat, hiszen Szipszer Szabolcs dobossal már 15 éve elkezdtük lerakni a Locust alapjait, példának okáért a Get Back alapriffje 1998-ból származik. Komolyan azért ez a zenekarosdi csak 2004-ben indult be. A The AlphaMantis számomra olyan, mint egy összegzés. Készíthetünk akárhány lemezt - olyan sok azért nem lesz... -, de a debütalbum mindig kiemelt helyet fog elfoglalni a szívemben. Racionálisan válaszolva: lassan, de biztosan érik be, egyre többen szerzik be, töltik le. Az biztos, hogy erre a lemezre mindig büszkék leszünk, és ezt az azóta kilépett tagok is vallják, és valahol ez az érzés kötelez, hogy amíg erőnk és tehetségünk engedi, vigyük tovább a nevet! Még megvan bennünk a drive, még nincs vége a történetnek! Ja, és nagy üdvözlet az ex-Szupersegges Szűcs Szabikának, aki levezényelte a The AlphaMantis felvételeit! Klasszikust idézve: 'hamarosan találkozunk'..."

Most hány új dalotok van? Ezek már Andres-szel születtek?
 
"Mivel semmiképpen sem akartunk lemondani már lekötött bulikat, ez kicsit olyan, mint egy gyorstalpaló: párhuzamosan tanuljuk be vele az AlphaMantis nótáit, és rakjuk össze az új Locust dalokat. Három új nóta zeneileg teljesen elkészült, ezeken Andres már ezerrel dolgozik, és van további 3-4 riff, nótakezdemény. Kezdünk beállni egy nyugodt, de folyamatos tempóra a dalírás tekintetében. Az új témák zeneileg a debüt vonalát viszik tovább: mocsárriffek, tercelős gitárok, Jimmy Bower-féle dobsuli..., de intenzívebb és zsigeribb formában. Tehát indirekt módon mindenképpen hatnak az új tagok zenei előéletei, elképzelései. Bár érdekes, számomra úgy tűnik, hogy bizonyos, korábban nem tapasztalt hatások is felbukkannak az új témákban. Godspeed, Melvins, ilyenek... Persze ez csak az én meglátásom momentán."

December 15-én a klasszikus svéd death metal vonalon elindult, de azóta ezerfelé elkalandozott Entombed előtt játszotok. Melyik korszakuk áll hozzád a legközelebb?
 
"Mivel sosem voltam death/thrash fan, ezért egyértelműen a death'n’roll korszakuk, azon belül is a Wolverine Blues és a To Ride albumok."

Az év eddigi legjobb koncertje?

"Mondhatok kettőt? Down a Pecsában - másodjára láttam őket, de mindig csodaszámba mennek. A másik a tavaszi Arénás AC/DC buli volt, maga a rock'n'roll esszenciája! Hátborzongató volt, amikor Brian lógott a harangon és közben a Hell's Bells riffje karcolt! Az AC/DC uralkodik és mi csak szalutálhatunk nekik!"
 
A legjobban várt bulik a következő hónapokban?
 
"Entombed a Dürerben - hivatalból is, és persze az Alice In Chains a PeCsában! Mielőtt a COC/Down/Sabbath triumvirátushoz eljutottam, számomra az Alice In Chains jelentette 'A Zenét'. Bár folyamatosan pörög a fülesemben a Black Gives... album, de azért a Facelift/Dirt szintjét nálam nem éri el… Sajnos, hiányzik valaki, de nagyon! Persze Jerryt és csapatát így is meg kell nézni, és elmorzsolni néhány könnycseppet Layne-ért és az elveszett fiatalságunkért!"
2009 eddigi Top 3 albuma?
 
"Alice In Chains – Black Gives Way To Blue, Heaven and Hell – The Devil You Know, Mastodon – Crack The Sky. Bár az utóbbit méltatlanul keveset hallgattam eddig..."
 
Három legnagyobb gitáros példaképed?
 
"Tony Iommi (Black Sabbath), Pepper Keenan (C.O.C., Down), Josh Homme (ex-Kyuss, Queens Of The Stone Age). Iommi az Atya, Pepper bácsikám a Fiú, és legyen Josh a Szentlélek. Hatásuk kitörölhetetlen és alapvető!"

Mióta gitározol?
 
"15 éves koromban fogtam először gitárt. Már akkor is csak kemény riffeket akartam zúzni, és mivel 16 voltam, amikor beütött a C.O.C., a Danzig és egyebek, nagyjából eldöntetett, hogy hová akarok eljutni a gitározásban – lásd az előbb említett három héroszt! A Locustban egyébként én vagyok zeneileg a leginkább beszűkült, de ezt büszkén vállalom, maximum lehülyéznek a többiek hátam mögött!" (nevet)
Az első gitáron megtanult dal?
 
"Nem biztos, hogy ezzel népszerű leszek, de a Nirvana Smells Like Teen Spirit című 'minioperettje' szólalt meg először végig, úgy-ahogy. Amúgy a Nevermind albumot a mai napig vállalom. Ja, és a Dirty Black Summer (Danzig) alaptémája - persze ezt csak most találtam ki!"

Slayer vagy Metallica?
 
"Hú, én a grunge vonal felől jutottam el a doom/stoner/sludge muzsikákig... Sosem voltam kimondott Slayer vagy Metallica rajongó. Persze az alapvetésekkel tisztában vagyok, de ha mindenképpen választanom kell, akkor legyen a Metallica, mert még mindig közelebb állnak a szívemhez kedves zenékhez. Mivel egyik csapat esetében sem vagyok fan, komolyabb következmények nélkül mondhatom, hogy a Metallicától nekem nagyon bejön a St.Anger lemez, valamint a Slayertől a legtöbbet a 96’-os punk/hardcore feldolgozás albumot, az Undisputed Attitude lemezt csapatom, aaarrgggghhh!"

Down vagy Pantera?

"Egyértelműen a Down. Persze a Panterát mindig elismertem, a Vulgar óta ismerem őket, de '92-'94 között nekem a Dirt (AIC) és a Badmotorfinger (Soundgarden) volt a hatás, és onnét ugrottam a C.O.C./Sabbath/Down vonalra. Nálam tehát a Pantera elsősorban Anselmo anyabandájaként jelent meg, és az sem véletlen szerintem, hogy számomra a Great Southern Trendkill jelenti A Pantera Albumot. De persze tisztelet a Darrell tesóknak, és RIP Dimebag!"

New Orleans vagy Budapest?

"Trükkös kérdés! (nevet) Ha beugranék, kapásból rávágnám, hogy New Orleans, de nem áll szándékomban Budapestet, Magyarországot elhagyni. Lehet akár nagyon szar a helyzet, ismertek az aktuális körülmények, de én itt vagyok otthon, és megpróbálok itthon boldogulni. Mondom ezt mindenféle ideológiai vagy egyéb melldöngetés nélkül. Ja, és hurrikánok sincsenek errefelé, úgyhogy Budapest – New Orleans egygólos hazai győzelem..."

Deliverance vagy Blind?
 
"Elsőre azt mondom, hogy Deliverance. 1994-ben az Albatross videóklip hatására lettem doomos, akkor eldőlt minden! A Blind persze kurva nagy lemez a C.O.C.-től, de másodjára is azt mondom, hogy Deliverance!"

Misfits vagy Danzig?
 
"Erre a legkönnyebb a válasz: Danzig. John Christ – Erie Von – Chuck Biscuits, ennyivel volt több és jobb Danzig, mint a Misfits. A nyáron egy barcikai koncert után a miskolci Misfits-tribute banda, az Angel Evil énekesével még dumáltuk is, hogy mennyire hiányzik egy magyar Danzig-tribute band, vagy egy nyíltan Danzig-hatású horda itthonról. Azé az erkölcsi támogatásom, aki pótolja az űrt!”

Kyuss vagy Queens Of The Stone Age?
 
"Kyuss, azt hiszem, ez is egyértelmű. A QOTSA esetében az első három albumig tudtam lépést tartani Joshua mesterrel, azóta lemaradtam - ez az átkozott beszűkültség! Viszont Garcia A Hang. Ha azt kérdezted volna, hogy Slo Burn/Unida vagy QOTSA gyanítom, hogy akkor is Garciára tippelnék, pedig gitáros volnék, vagy mi a szösz!"
 
Dio vagy Ozzy?
 
"Még mindig Ozzy, de már nem annyira egyértelműen, mint korábban. A Dio-val készült Sabs albumok hasonlóan zseniálisak, és erre 28 évesen sikerült is rájönnöm! Jobb később, mint soha! (nevet) Az idei Heaven and Hell album maga a kortalan Heavy Metal - hihetetlen, hogy Iommi betöltve a 6. X-et még mindig kenterbe ver mindenkit. Hódolat a Mesternek!"

Maiden vagy Priest?
 
"Erre van egy bejáratott válaszom: Thin Lizzy. Szégyen, nem szégyen, egyik zenekar sem gyakorolt rám semmilyen hatást. Persze, azért a Breaking The Law megy gitáron! (nevet) 'Megálltam a fejlődésben' 1975-ben..."

Mood vagy Wall Of Sleep?
 
"Mood - az emlékek, a nosztalgia, és végső soron a zene miatt is. Érdekes módon a korai Mood anyagok taglóznak le igazán, így a Burning Slow demó és a Vol.1. Hatalmas ledöbbenés volt látni először élőben a bandát  a 96’-os Szigeten! Bár  Kolos a múltkor épp nektek nyilatkozta, hogy sem ő, sem Füleki Sanyi nem érez késztetést egy Mood reunionra, de titkon bízom abban, hogy mondjuk 2011-re, akár csak egyetlen buli erejéig felülbírálják magukat – itt is áll az erkölcsi támogatásom. A Wall Of Sleep kapcsán nekem még mindig a Slow But Not Dead album az igazi, főleg az Inside Garden és a Soil nóták miatt. Az utóbbi 2 WOS album súlyos doom muzsikája után szívesen hallanék tőlük ismét egy kicsit rockosabb zenét, talán az új frontemberrel, Cselényivel..."
 
Sztóndulás vagy szeszelés?
 
"Sajnos, a magam részéről nem tudok olyan Oscar-díjas sztorival szolgálni, mint Vörös Attila a RTS-ből, ugyanitt pár hete. Részemről évente 2x van agyelhagyásig szeszelés - jelzem, ebből egy már megvolt. A sztondulás sem nagyon játszik. Mivel minden nap kocsival zötyögök be Budapestre, és nem a rock'n'rollból élek, így a józanság béklyókba zár. A koncertekre általában a következő nyerő kombóval készülök: bubimentes ásványvíz és törülköző, utóbbi azért, hogy időnként megtöröljem az izzadtságban tocsogó szemeim! Nekem ez a ROCK; meg hajnali 4-kor elindulni koncert után kocsival Sopronból Pestre... Bár ez utóbbit soha többet!"
 
 

Fotók: zenekari myspace oldal

 

Hozzászólások

Nem vagy belépve. A hozzászóláshoz be kell lépni!

Hammer TV

 
FATAL ERROR - Jön a Halandó album, videoklippel a címadó dal
2019. szeptember 22. (vasárnap) 15:43

Halandó címmel október 8-án jelenik meg a Fatal Error harmadik nagylemeze, a címadó dallal és a hozzá forgatott klippel pedig máris megismerkedhetsz. "Fogadjátok szeretettel az új lemezünk címadó dalát, valamint a hozzá készült klipet! Nagyon köszönjük a stábnak és a barátainknak, akik miatt létrejöhetett a dal/videó! Rendeld meg a Halandó CD-t, és hallgasd meg egy héttel a megjelenés előtt! A CD mellett elérhetőek pólók, valamint ha támogatni akarsz minket, választhatod a támogatói csomagot. Találkozunk a lemezbemutatónkon az Instantban nov. 15-én!"   www.facebook.com/fatalerrorzenekar   A lemezbemutató buli Facebook oldala   FATAL ERROR - Halandó (a 2019-es Halandó albumhoz)   Az előrendeléshez kattints ide!    

SKYBLOOD - Jön Mats Levén énekes első szólólemeze, dalpremier: The Voice
SKYBLOOD - Jön Mats Levén énekes első szólólemeze, dalpremier: The Voice

Skyblood névvel és címmel jelenik meg november 22-én a Mats Levén énekes (Malmsteen, Candlemass, Therion, Krux, At Vance stb.) első szólóalbuma, amelyről máris meghallgatható az első...

DANKO JONES - Klippremier: Fist Up High
DANKO JONES - Klippremier: Fist Up High

Pár nap múlva a Volbeat vendégeként indul Európa-turnéra a kanadai punk'n'roll mester Danko Jones, az áprilisban kiadott A Rock Supreme című album Fists Up High dalához pedig elkészült...

TURBO - Magyar nyelvű dalokkal jön az új album, videotrippel az első szám: Túl a fényen
TURBO - Magyar nyelvű dalokkal jön az új album, videotrippel az első szám: Túl a fényen

Új album kiadására készül a Turbo zenekar, mégpedig csupa magyar nyelvű dallal, melyek közül az elsőt egy videóval tette közzé a 2015 óta csupán szórványosan koncertezett. Lesz...

SAXON - Biff sürgős szívműtétje miatt elmarad minden idei koncert
SAXON - Biff sürgős szívműtétje miatt elmarad minden idei koncert

A brit metal legenda Saxon lemondani kényszerült minden további idei koncertjét, mert a frontembermek, Biff Byfordnak azonnali szívműtétre van szüksége. Az operáció utáni lábadozás...

PHIL CAMPBELL - Alice Cooper és a Motörhead-gitáros közös dala: Swing It
PHIL CAMPBELL - Alice Cooper és a Motörhead-gitáros közös dala: Swing It

A legendás Motörhead gitáros, Phil Campbell első szólóalbuma október 25-én lát majd napvilágot Old Lions Still Roars címmel, és most megérkezett a második előzetes nóta, a szöveges...

Bejelentkezés
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
HammerWorld Facebook oldal HammerWorld YouTube oldal HammerWorld RSS