SUNN O))), EAGLE TWIN - Élő Fém

2009. október 27, Bp., A38

2009. október 28. (szerda) 18:37 | utoljára módosítva: 2009. október 28. (szerda) 18:39

Már egy ideje szó volt arról, hogy a drone/doom műfaj legismertebb, egyben legextrémebb képviselője, a Sunn O))) ellátogat hozzánk, de erre egészen 2009 októberéig kellett várni.
"A két alapító, Stephen O'Malley és Greg Anderson a kilencvenes évek elejének fontos zenekara, az Earth nyomdokain halad. Metalnak nevezhetnénk, ha volna köze a rock and rollhoz, de a Sunn O))) meghatározhatatlan 'zenéje' vagy inkább szónikus tájképei sokkal inkább táplálkoznak az ambientből, a noise-ból vagy a black metal legsötétebb világából. A színpadi külsőségekre (csuklyák, kámzsák, füst és hasonlók) is sokat adó együttes saját, különleges, misztikus, okkult és obskurus világot teremtett. Nem annyira számokat írnak, mint inkább állapotokat 'zenélnek' el: a végtelenségig lassított, rommá torzított gitárgerjedések, az eszméletlen hangerő, a meghívott vendégénekesek (köztük a budapesti koncerten is fellépő Csihár Attila) mormogó torokéneke mind-mind egyfajta transzállapot felé sodorja a nézőt/hallgatót." - írta a koncert beharangozója, Milán Péter pedig beszámol a tapasztaltakról.

A Sunn O))) egy olyan csapatot választott vendégnek, amely képes felvezetőt nyújtani az általuk elővezetett performance-hoz.

Az Eagle Twin szintén az Államokból érkezett, s az érdekessége az, hogy mindössze két tagot számlál. Ennek ellenére olyan hangvihart támasztottak a hajó sokat hallott gyomrában, mintha teljes zenekar szolgáltatta volna a dobhártyának valót. Gentry Densley énekes/gitáros hangszere olyan hangerővel dörgött zordon mélyre hangoltságában, hogy a basszusgitár hiánya szerintem senkinek nem tűnt fel. A The Unkindness Of Crows címmel idén debütalbummal jelentkezett duó zenéje leginkább sludge/drone metalnak nevezhető, bár a metal szót egyes formációk esetében már szinte csak a torzított gitár meglétének okán használhatjuk. Az Eagle Twin dalai tulajdonképpen laza, és széles kereteknek foghatók fel, melyek között Densley-nek tág tere nyílt, hogy a brutális riffek mellett a hangszeréből beteg hangokat csaljon elő, s a mikrofonba is üvöltsön kedvére. Közben Tyler Smith eszelős módjára ütötte a dobokat, fifikás dolgokat bemutatva, s egy-egy közös kiállás/ütem erejéig szinte hallgatólagosan egyeztettek egymással, hogy aztán folytatódhasson tovább az önfeledt zajteremtés. Az Eagle Twin zenéje egy őrültek házában megélt nap zenei víziójaként (copyright by Márk Dóri) is leírható, miként benső indulatok, folyamatok zenei mederbe tereléseként is. A hangot megadták.

Minden művészetnek, így a zenének is, az eredeti és legfőbb célja, rendeltetése az „imitatio dei”, vagyis Isten teremtésének az újramegalkotása, újrateremtése, de nem az eleve bukásra ítélt titáni, prométheuszi módon, ahogyan azt ma láthatjuk, hanem egy magasabb átélés formájában, mintegy „imitáció”-ként. A modern korban a lehető legritkábban találkozhatunk az „imitatio dei” aktusával, hiszen a mai művészetek szinte egyedüli mozgatórugója a horizontálisan a lehető legjobban szétterülő individualizmus, és a vertikum mentén felfelé, tehát a fény irányában igen ritkán tapasztalhatunk elmozdulást. Annál inkább tetten érhetjük a vertikum mentén lefelé való irányulást, olyannyira, hogy ezek túlburjánzása egészen mindennapos. A zsenialitás itt is sok előadónál megfigyelhető (lásd a régi mondást, „az ördögnek vannak a legjobb dalai”), de ennek mibenléte külön tanulmányt igényelne. Némely esetben (mutatis mutandis) már az „imitatio diaboli” megvalósítására tett kísérleteknek lehetünk tanúi. Ez volt az első gondolatmenet, amelyet végigjártam a Sunn O))) első pesti fellépése után.
 
Stephen O’Malley és Greg Anderson drone-szörnyetege az utóbbi években szert tett egy olyan mérvű ismertségre, amely még azokat is elérte, akik nem lennének képesek egy Sunn O))) „nóta” végighallgatására. Mindenesetre – dacára, hogy nem szándékozom az ítész szerepében tetszelegni – számomra megdöbbentő volt, milyen sokan megjelentek ezen a koncerten, aminek egy részét a sznobizmusnak tudom be. Mondván a Sunn O))) olyan súlyos, hogy nem csupán illik, de egyenesen kötelező megnézni. Emellett Csihar Attila sokakra nagy hatást gyakorló, szinte magnetikus, delejező erejét sem szabad figyelmen kívül hagyni.
O’Malley és Anderson az erősítők bekapcsolása és feltekerése után, ami tőlük felér egy hadüzenettel, belekezdett a hangszerek s a jelenlévők az érzékszerveken át történő módszeres megkínzásába. Hogy ennek a koncertnek a végigállása teljes, s nem gyenge embert kíván, már az jelezte, hogy a borzalmas zajmassza, melyet a két csuklyás kibocsátott, a frekvenciák, melyek megcélozták a hallgatóságot, nem csupán a ruházatot tartották mozgásban rajtunk, de a testen valósággal végigszáguldott egy-egy lökéshullám, valahányszor Anderson vagy O’malley ujjai végigszántottak a húrokon. A gitár és a basszus zajtenger-korbácsolása vég nélkülinek tűnt, mire egy újabb kámzsás alak jelent meg a színpadon, Attila, akinek a hangja nem csupán önálló hangszer, bárhol forduljon is meg, de fogalom, s egyénisége már régen egybeforrt minden sötét zenék esszenciájával.
 
A második blokkban Attila mantraszerű mormolásokat, kántálásokat hallatott, melyek síri hangulata egészen vérfagyasztóvá szigorodott, amikor a két hangszeres is beszállt a gitárokból vészjósló hangokat előcsalva. Attila kinézete hű volt hírnevéhez, szokásához híven rémítő maszkot vett fel, s a felszálló zöld füstbe burkolódzó alak a félelmetes hangok kibocsátása közepette Dante Infernójának Gustav Doré-féle tájaira kívánkozott.
A koncert hosszan elnyúló második felében a zaj-óceán ismét elömlött a hajótesten, melynek létrehozatalában az elektronikával operáló negyedik csuklyás (vélhetően Steve Moore) is részt vett (A Sunn O)))-ban nincs dobos, ha ez új információ valaki számára). A program vége felé előkerült a Monoliths & Dimensions album Big Church (Megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért) című opusza, melyet már a tűrőképesség (fizikai/lelki/szellemi) határáig feszítve húzott el a gárda. Attila egy zsákra húzott ágas-bogas fa-szerű képződményben – melynek egyik ágán egy varjú is ült – újabb maszkkal jelent meg, kinézete, a leghosszabb magyar szó részleteinek hosszas recitálása, a hangszeresek pokolkavaró zaj-kollázsai azt az érzetet keltették, mintha nem emberek adnák elő ezt a kakofóniát, hanem a rontás szellemei kaptak volna szabad utat a garázdálkodásra.
 
E közel másfél órás zaj-kísérlet, démon-űzés/idézés, alvilági hangkép-festés vegyes véleményeket alakított ki a jelenlévőkben, ami természetes is egy ilyen szélsőséges produkció esetében. Attila és társai a koncert végén lepleiktől megszabadulván összeölelkeztek, megköszönték a közönség érdeklődését, de a nyugtalanító érzést nem sikerült maradéktalanul elűzni.

 

 

Képek a budapesti koncertről

Hozzászólások

Nem vagy belépve. A hozzászóláshoz be kell lépni!

Hammer TV

 
VINNIE PAUL - Most már ott van a sírtáblája Dimebagé mellett
2019. május 25. (szombat) 09:31

Tegnap hivatalosan is felállították a tavaly júniusban, 54 éves korában elhunyt Pantera, Hellyeah dobos, Vinnie Paul sírtábláját a texasi Arlingtonban, a Moore Memorial Gardens temetőjében - a testvéréé, Dimebag Darrellé mellé. Mindkét legendás zenészt hivatalos KISS koporsóban temették el, Vinnie Pault tavaly júliusban, Dimebaget 2004-ben. Mindketten hatalmas KISS rajongók voltak. Vinnie Paul halálát a szívproblémái okozták, nem sokkal korábban viszont még feldobolta a Hellyeah hatodik albumának dalait. A Welcome Home album szeptemberben jön majd ki.         A tavaly júniusban elhunyt ex-Pantera dobos, Vinnie Paul utolsó stúdiós felvételeit tartalmazó Hellyeah album szeptember 27-én lát majd napvilágot Welcome Home címmel, a címadó számmal és a hozzá forgatott klippel pedig máris megismerkedhetsz. Akárcsak a 2016-os Unden!able lemeznél, ezt a 10 dalos anyagot is Kevin Churko...

VISIGOTH - Új kislemez az amerikai klasszikus metal csapattól, dalpremier: Abysswalker
VISIGOTH - Új kislemez az amerikai klasszikus metal csapattól, dalpremier: Abysswalker

Conqueror's Oath címmel még tavaly februárban látott napvilágot a klasszikus power/heavy metal vonalas amerikai Visigoth második albuma, a friss kiadványuk pedig egy tegnap megjelent...

FLESHGOD APOCALYPSE - Új album, új dal: Worship And Forget
FLESHGOD APOCALYPSE - Új album, új dal: Worship And Forget

Veleno (Méreg) címmel egy új albummal jelentkezett a mai napon az olasz szimfonikus death metal brigád Fleshgod Apocalypse. A 2016-os King lemez folytatásáról, az olaszok ötödik...

AFIRE - Új klip az ex-Sentenced, Poisonblack zenészek hard rock csapatától
AFIRE - Új klip az ex-Sentenced, Poisonblack zenészek hard rock csapatától

On The Road From Nowhere címmel novemberben jelent meg a bemutatkozó albuma annak a 2016-ban alakult finn csapatnak, amelyben Suvi Hiltunen énekesnő fogott össze Antti Leiviskä gitárossal...

THE 69 EYES - Novemberben koncert Budapesten, klippel az őszi album első dala
THE 69 EYES - Novemberben koncert Budapesten, klippel az őszi album első dala

West End címmel szeptember 13-án jelenik meg az idén már a 30 éves jubileumát ünneplő finn dark rocker The 69 Eyes új stúdióalbuma. A lemezen olyan vendégek is szerepelnek majd, mint...

BILLYBIO - Budapesten is forgott a Biohazardból ismert Billy Graziadei új klipje: Enemy
BILLYBIO - Budapesten is forgott a Biohazardból ismert Billy Graziadei új klipje: Enemy

BillyBio néven egy szólóprojektet indított el a Biohazard gitáros/énekese, Billy Graziadei (Powerflo), a debütáló szólólemez pedig Feed The Fire címmel jött ki tavaly. Októberben a...

Bejelentkezés
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
HammerWorld Facebook oldal HammerWorld YouTube oldal HammerWorld RSS