egy kis type o imitacio...a motoros csaj egyebkent jo...

Ilyen gagyi borítót, lógót, kinézetet is már régen láttam. A zenébe már bele sem hallgatok, borítékolom hogy egy nagy szar. Hogy ilyen a moslékos vödör legaljáról előkapart trágyahalmok kapnak itt promóciót. A metal blade is vak? Közröhej...

Én szeretem ezt a bandát.

Én inkább maradok a we will rise című örök klasszikusnál az Arch Enemy-től! Ez a gyerekeknek szóló mesefilm és esti mesezene annyira megmosolyogtató, hogy az már szánalmas.

Az új magazinban K. F. - Wind Rose kritikájából két részlet:

- "Bár vannak olyan bandák a műfajban, amelyeket szívesen hallgatok, általában nem rajongok a folk metal zenékért, a folkos power metal meg már egészen közel áll ahhoz, amivel le lehet üldözni a térképről."

- "A Wintersaga borítóján például Glóin fia Gimli, a Tündebarát látható a Halhatatlan Durin népéből. Javítson ki, aki tudja, hogy tévedek, de ői ugye törpök voltak, nem írek. Mória, de egész Középfölde irtózatos messze esik a Smaragd-szigettől, nem értem tehát, hogy stilisztikailag hogy jön össze a Tolkien műmondakör és az ír folkkal beoltott power metal. "



Az első idézett részt olvasva sokadjára jut eszembe a gondolat, hogy vajon kötelező feladat a magazinnál olyan lemezekről kritikát írni egyes kritikusoknak, amiket alapból nem szeretnek? Mert pl. a sok év alatt már megszoktam, hogy M. P. rendre lepontozza azokat amiket szeretek, hacsak nem esnek a black-death műfajba (bár van hogy ott is). De ez van, ízlések és pofonok, egy kritikus pontszámától függetlenül én még hallgatom ami tetszik. De valszeg M.P.-t sem kérik meg (ahogy látom), hogy pl. egy Nightwish, vagy hasonló bandáról írjon, mert gondolom nem az ő világa. Akkor pl. K. F. miért ír egy lemezről aminek a stílusát helyből elutasítja?



A második idézett szöveg kapcsán; nem értem a kijelentést. Egyrészt Tolkien mind a skandináv, mind az angolszász és ÍR mitológiákból sokat merített. Másrészt meg stilisztikáról beszélünk...black, death bandák, hardrock bandák, heavy metal és sok más metal banda is foglalkozott már a Tolkien mitológiával. Akkor pont egy epikus, folkos, power zenét játszó csapatnál gáz, ha hozzá nyúl a témához?

Vagy itt mire gondolt a költő?

Elhiszem ha felvonja a szemöldökét mondjuk egy szélsőbalos punk bandára, akik hirtelen Gordon Ramsay recepteket zenésítenek meg az új albumukon, de jelen helyzetben furának találom a megjegyzéseit.



Nem veszekedésnek szánom, teljesen nyugodt hangsúllyal írom ezeket a sorokat, csak annak ellenére, hogy a Wind Rose-t úgy elvétve hallgatom, tehát nem vagyok véres szájú rajongójuk, a kritika kapcsán ez felmerült bennem.

Szép dolog támogatni a kezdő zenekarokat, de azért egy nívót nem ártana tartani, gyerekek! Ez még viccnek is rossz!